Esztergom

Esztergomot már a történelem előtti időkben is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban Marcus Aurelius is megfordult, aki itt írta az Elmélkedések 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Valószínűleg itt született, keresztelkedett és koronázták királlyá fiát, Istvánt, aki a várost érseki székhellyé tette. Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig királyi székhely. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát, számos király, Európa szerte elismert tudós és művész is megfordult itt, majd a török 1543-ban elfoglalta, és a birodalma végvárává tette. A várost 1683-ban foglalta vissza véglegesen Sobieski János lengyel király a párkányi csata során. Miután a 19. századra az érsekek visszatértek a városba, elkezdték építtetni a főszékesegyházat. 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel,Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredfordulót követően 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.

Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, 2014-ben másfél millió turista választotta úticéljául. A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája.

Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az itteni repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. 

Esztergom a Dunántúlon a Pilis hegység lábánál, a Visegrádi-hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye északkeleti részén fekszik, a Duna jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben, amivel szinte összeépült.

A megye és a Közép-Dunántúli régió legészakibb települése. A Dunakanyar legfelső városának is szokták nevezni. Az Európai Uniós normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból pedig a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva a Kis-Dunával alkotja a Prímás-szigetet. Az esztergomi várhegyet nyugatról a folyó, keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre elterülő síkságon fekszik Esztergom-Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.

Az esztergomi várhegy legmagasabb pontja 157 méter, ez egy dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost övező dombvidék egyik tagja. Ennek a dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei, az Elő-hegy (176 m), a Szent János-kút (175 m), az Orbán-kápolna (179 m), a Kusztus (237 m), a Sípoló-hegy (318 m), a Kis-kúria hegy (317 m), a Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m) ami egyben a város legmagasabb pontja. A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai. Valamennyiből hévízzel kevert karsztvíz tör fel, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek a források táplálják a város strandját, és erre épült a város termál- és élményfürdője. A várheggyel szemben lévő egykori Szent György-hegyet a bazilika építésekor elhordták.

Esztergomban a Duna 18 km hosszan terül el. Más folyóvizek a város határán belül, a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Dunába a Garam, és tőle nem messze az Ipoly. A város közigazgatási határain belül több sziget is található. Ezek, a Duna folyásának megfelelően, a Körtvélyesi-sziget, a Nyáros-sziget, a Táti-sziget (0947 helyrajzi számú része), a Csitri-sziget, a Prímás-sziget, a Helemba-sziget, a Dédai-sziget és a Törpe-sziget. A 0956 helyrajzi számú szigetet, ami a Helemba-sziget felett volt, mára teljesen elmosta a Duna. A 2008 novemberében Tát nagyközséggel történt közigazgatási területek cseréje folyamán az egyes szigetek ahhoz a településhez kerültek, amelyikhez a nagyobb részük tartozott. A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt, a Prímás- és a Vízivárosi-szigetből. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, így amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a folyón még a századfordulón, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel. A sziget ezen részét hívják ma Kutyaszorítónak. 

Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek, az Ákospalotája,

az Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípoló-hegy, a Szenttamás palánkvára és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat. Esztergom déli-városrészének nevezetességei közül talán a római Pantheon mintájára készült Szent Anna (Kerek) templom a legkiemelkedőbb.

A templomot Packh János tervezte, és az épületen a Bazilika nagyobb kupolájának kivitelezését próbálta modellezni. További nevezetességei ennek a városrésznek, a világháborús hősök emlékműve a Hősök terén és a Vasút utca környékén a középkori Kovácsi falu templomának és temetőjének maradványai.

Esztergom belvárosának számos épülete műemlék védelem alatt áll. Itt található a városközpontot jelentő Széchenyi tér és a királyi város is. A téren található a Vak Bottyán palota (a mai városháza épülete),

továbbá a volt Takarékpénztár, a bíróság, valamint számtalan kávézó és vendéglátó helyiség is. A térről összesen öt utca nyílik, melyek közül az egyik legjelentősebb a Bottyán János utca, ahol többek között a volt vármegyeháza, a Szent Imre Gimnázium valamint a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és annak Ferences temploma is megtalálható. További jelentősebb belvárosi utcának többek között a Deák Ferenc- és a Lőrinc utca számít. A Kis-Duna sétány jelenti a királyi város nyugati határát, ami egy gesztenyefasorral tarkított sétány a Kis-Duna mentén egészen a vízivárosig. Innen összesen négy híd nyílik a zöld övezetet jelentő Prímás-szigetre. A számos sportpálya mellett itt található az Aquasziget, a Zsolt Nándor Zene- és Művészeti Iskola, valamint a várost Párkánnyal (már Szlovákia) összekötő Mária Valéria híd. A királyi városrészben található egyebek mellett az esztergomi zsinagóga

A belvárosi plébániatemplom, a Megyei Levéltár,és a Fürdő Szálló

A részben alatta is húzódó Mala-forrásalagút, valamint számtalan egyéb műemléki épület és múzeum is. A Szent Tamás-hegy Esztergom különálló városrészét képzi, amely egy lakóházakkal beépített hegy a belváros, a víziváros és a várhegy találkozásánál. A hegyre többek között szűk macskaköves utcák, egy barokk kálvária és a Szent István lépcső vezet. A csúcson található a város arculatát is meghatározó Fájdalmas Szűz-kápolna.

A magyar történelem egyik legmeghatározóbb színhelye az esztergomi várhegy. Egyes feltételezések szerint itt születhetett és itt koronázhatták meg Szent István királyt, itt állt a középkori Szent Adalbert-székesegyház, melynek helyén ma Esztergom legnevezetesebb épülete és egyben jelképe, az esztergomi bazilika áll. Az épület a 19. században épült klasszicista stílusban, és az ország egyik legmagasabb épülete. A bazilika környékén található a vár, valamint az északi rondellán Melocco Miklós szobra, István megkoronázása címen. Itt van továbbá az Ószeminárium épülete is, amely nevezetessége, hogy egyik homlokzata klasszicista, míg a másik romantikus stílusban készült el. A Sötétkapu egy alagút, amely átjáróútként szolgál a várhegyet beölelő épületek között, a székesegyházhoz épített hatalmas mesterséges domb alatt. A Víziváros a várhegy és a Duna között elterülő, javarészt macskaköves utcákat jelentő különálló városrész. Itt találhatók Esztergom török kori emlékei, az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi és Szulejmán szultán győzelmi táblája a vízivárosi várfalban. A Mindszenty-téren található az egykori ideiglenes főszékesegyház szerepét betöltő vízivárosi plébániatemplom, és közvetlen mellette áll a Prímási palota épülete. Itt van továbbá a középkori Macskalépcső is, mely a kikötőből vezet fel a várhegyre. A víziváros főterén áll a Pestis-Madonna vagy Pestis- és Mária-szobor, melyet 1740-ben állították az 1739-es pestis emlékére.

Esztergom városában számos műemlékekben gazdag tér található. Ezek közül a várhegyen található Szent István tér, a belvárosi Széchenyi tér és a vízivárosi Mindszenty tér a legjelentősebbek. A Szent István tér a város legnagyobb kiterjedésű tere, amely a Várhegyet öleli fel. Rudnay Sándor érsek volt az, aki a Székesegyház építésekor egy egységes, épületekkel körbehatárolt teret képzelt el. Bár a tervekből végül nem valósult meg minden, a létrejövő tér még így is Esztergom egyik legnevezetesebb részévé vált. Az északi részről vezet a középkor óta meglévő Macskalépcső út a Mindszenty Hercegprímás terére. Ez az Érseki Víziváros központi tere, amely az egyik leginkább megőrizte a késő középkori hangulatát.

A Széchenyi István tér Esztergom központi főterét jelenti a Királyi városrészben, amely először a középkori, majd a barokk város piactere volt. Jelenleg a városháza mellett a legtöbb közhivatal is itt található, számos kávézó és vendéglátó helyiséggel együtt.

A városnál, kedvező fekvésének köszönhetően körülbelül 2,7 km hosszan húzódik a Prímás-sziget. A sziget jelenti Esztergom legnagyobb egybefüggő zöld övezetét, melyen egy fürdő is található a számos sportpálya mellett. A Dunán és a Prímás-szigeti mellékágon a vízi sport lehetőségei is adottak. Középkori hangulatot idéz a vár falai mellett elterülő várpark, amely a Várhegy déli részén terül el. A parkban található a Városalapító vitéz valamint Vitéz János és Balassa Bálint szobra is. A belváros felől érkezők innen tudnak a Budai kapun keresztül betérni a várba. A város egy másik kedvelt zöldövezetének a vízivárosi, Erzsébet királynőről (közkedvelt nevén Sisiről) elnevezett Erzsébet park számít. A 20. századi feltöltés eredményeként létrejött parkban ma több turista-kikötő is található, számos szoborral együtt. A park nevezetessége még, hogy remek kilátás nyílik a fellegvárra. Innen indul a Búbánatvölgyig húzódó biciklis út is. Búbánatvölgye a Duna–Ipoly Nemzeti Park határán található, amely egy szintén kedvelt kiránduló központnak számít. A területen lévő több tónak köszönhetően a horgászás is jelentős itt.

Esztergom Budapestről autóval a 10-es főúton, a 11-es főúton Visegrádon vagy Dobogókőn keresztül közelíthető meg. 2001. óta a város újra elérhető Párkány irányából az újjáépített Mária Valéria hídon át. Autóbuszok Budapest felé indulnak legsűrűbben, Árpád híd vagy Újpest autóbusz-állomáshoz.

A város két vasúti vonalon közelíthető meg. 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, a Budapest–Esztergom-vasútvonalat pedig 1895-ben adták át. A Budapest-Esztergom vasútvonalon a pálya felújítása, villamosítása jelenleg zajlik. Esztergom területén négy vasútállomás található, ezekből kettő személy, egy ipari és egy megszűnt. Ezek sorrendben, a városközponttól kifelé haladva: az Esztergom vasútállomás, a Suzuki (ipari), az Esztergom-Tábor megállóhely, ami 1967-ben szűnt meg és az Esztergom-Kertváros vasútállomás.

Komárom-Esztergom megyében két repülőtér található. Az egyik a kecskédi repülőtér, a másik az esztergomi Id. Rubik Ernő repülőtér. A füves kifutópályával rendelkező Kertvárosban található repülőtér csak középkategóriájú gépek fogadására alkalmas, jelenleg főként sport célokra használják. Ejtőernyősök, vitorlázórepülősök, sárkányrepülősök kedvelt célpontja. A 111-es főúttal párhuzamosan fekszik Esztergom és Kertváros között az ipari parkkal szemben. Kifutója 1000 × 80 méteres.

Esztergomban az autóbusz-forgalom igen jelentős, naponta 408 távolsági, 14 elővárosi indul az autóbusz-pályaudvarról, illetve érkezik oda. A helyi buszközlekedést a KNYKK látja el.