Az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, a legjobb minőségű hegyaljai szőlőtáblák övezte Tarcal a vulkáni és üledékes kőzetekből álló Nagy Kopasz-hegy déli lejtőinek tövében fekszik.
Tarcal története összefonódott Tokajjal.
Az államalapítás óta kisebb megszakításokkal Tarcal királyi birtok volt. 1096-ban Kálmán király tarcali birtokán tartott zsinaton a futárszolgálatra vonatkozó törvényt hoz. 1110-ben országgyűlést tartanak Tarcalon. 1398-ban Zsigmond király utasítja a leleszi konventet, hogy Debrői Miklós fia István mester királyi kincstartót iktassa be Tarcal birtokába. A 14. század végétől Tarcal a tokaji királyi uradalomhoz tartozott. 1440-ben Tarcal Hunyadi János birtokába került, majd halála után ismét királyi birtok lett. 1551-ben Tarcal elnyerte a mezőváros címet. 1561-ben zsinatot rendeznek Tarcalon, melyen Kopácsi István protestáns reformátor elnököl. 1560-as években a mezővárost a török elpusztítja. 1951-ben megalakult az egykori királyi uradalom szőleit is magában foglaló Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe. Ez a kutatóintézet dolgozta ki azokat a metszési módokat, amelyek különböző időjárási viszonyok mellett is jól alkalmazhatóak. Rendszeresen metszési bemutatókat tartottak az egyéni termelők részére.
Az 1950-es években megalakult a nagyüzemi gazdálkodást folytató Tarcali Állami Gazdaság. A gazdaság vezetője Leskó István igazgató és Bakonyi József Kossuth-díjas főkertész volt. A Tarcali Állami Gazdaság rendezte be az első szőlőöntöző telepet. A Disznókőn telepített 300 holdas táblájához elzárták a Dorgó patak zsombékos völgykatlanát egy kétszáz méteres gáttal. A mesterséges tóból 15 km hosszú gravitációs csővezetékkel öntözték a szőlőtáblákat.
2015. március 25-én az Ó-temető feletti dombon felállítottak egy 8,5 méteres Jézus-szobrot, amelyet Petró Attila vállalkozó ajándékozott a falunak.] A szobrot Szabó Sándor, szerencsi szobrász készítette. 2016. november 18. a Fő utca és a Klapka utca kereszteződésnél avatták fel Tarcal Vezér szobrát. A szobron, ami Makoldi Sándor műve, látható a Vinnai dűlőben talált honfoglalás kori lelet szinte valamennyi eleme.
Látnivalói:
Degenfeld-kastély
Gróf Degenfeld család német–magyar származású, Tokaj hegyalján fontos szerepet töltöttek be. Gróf Degenfeld Imre egyik alapító tagja volt az 1857-ben alakult Tokaj-Hegyalja Bormívelő Egyesületnek. A háborúk után Degenfeld Sándor (1922–) vagyonától megfosztva Romániában élt. 1963-ban Németországba költözött feleségével, Bethlen Ágnessel. A család 1994-ben visszavásárolta a szőlőbirtokot, vele együtt a kastélyt is, melyet felújítva kastélyszállóként nyitottak meg 1996-ban. A Terézia kert lett a szőlő birtok középpontja, ebben helyezkedik el a kastélyszálló. Andrássy-kúria A barokk udvarház a 18. században épült, az Andrássyak tulajdonában a 19. században került, akik klasszicista átalakítást végeztettek. 2008-ban ötcsillagos szálloda nyílt meg az épületben. Római katolikus templom Gótikus plébániatemploma a 15. században épült. A templom 1562-ben a reformátusok birtokában volt. Az egykori kéttornyú templomnak ma már csak az egyik tornya áll. A protestánsok 1671-ig használták. Miután II. Rákóczi György özvegye Báthory Zsófia katolikus hitre tért, a tarcali templomból is eltávolíttatta a protestánsokat. 1776-ban barokk stílusban átépítették. 1834-ben földrengés miatt megsérült, a sérüléseket 1836-ban és 1856-ban hozták rendbe.
Római katolikus kápolna 17. századi, késő barokk stílusú.
Szent Teréz-kápolna 18. századi, barokk stílusú.
Tarcali zsinagóga Épült 1800 körül.
Református templom Késő barokk stílusban, épült 1797-ben.
Az 1400-as években épült meg az Andrássy kúria épülete alatt futó 500 folyóméteres, máig használt pince. Az 1700-as években barokk stílusban épült meg Andrássy Kúria főúri udvarház. Az 1753-as összeírás szerint Gróf Károlyi Ferenc úr kúriája lett. Az Andrássyak tulajdonába az 1830-as években került, azután átépítették. Andrássy György majd örököse, Andrássy Dénes volt a tulajdonosa. Az ő családjuk és leszármazottaik lakták a II. világháborút követő államosításokig.
