Szeged

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa,

 

Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett.

Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől 169 km az M5-M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Sokáig úgy tudták, hogy Szeged déli részén, Tiszaszigeten, a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon

Szeged múzeuma, a Móra Ferenc Múzeum évente körülbelül 350 ezer látogatót vonz.

A városban található galériák, mozik, diszkók, színházak mind-mind kitűnő szórakozási lehetőséget nyújtanak. Kimagasló kulturális eseménynek számít a nyaranta működő Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet a Fogadalmi templom előtti szabad téren tartanak.

Gyakran világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként négyezer nézőt vonzanak a Dóm térre. A városban működik az ország egyik legnagyobb, két színházépülettel rendelkező, három tagozatú (dráma, opera, balett) színháza, a Szegedi Nemzeti Színház, melynek zenés színházi produkcióiban közreműködik és szimfonikus koncerteket ad az ország egyik legnagyobb (99 zeneművész taggal rendelkező) zenekara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Az országban a fővároson kívül egyedül Szegeden működik állandó oratóriumkórus, az 1958-ban Szegedi Zenebarátok Kórusa néven alapított Vaszy Viktor Kórus. Az ország egyik legjelentősebb operafesztiválja a 2008 óta évente megrendezett Armel Nemzetközi Operaverseny és Fesztivál Szeged programsorozata. Jelentős nemzetközi zenei versenyeket rendez a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara: páros években a Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyt, páratlan években a Simándy József Nemzetközi Énekversenyt. Egy helyi alapítvány rendezi 2007 óta a Szegedi Nemzetközi Hárfaversenyt.

Az év során számos hangversenyt rendeznek a Tisza Szálló koncerttermében, ahol Bartók Béla is többször koncertezett, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Fricsay-termében és a Korzó Zeneházban. A szegedi templomok adnak otthont a hagyományos májusi Egyházzenei Hetek programsorozatának. Nyaranta a Városháza udvarán Muzsikáló Udvar sorozat keretében hallhatók különböző műfajú hangversenyek.

A Szegedi Jazz Napok (Szeged Jazz Days) immár négy évtizede a régió legrangosabb nemzetközi dzsesszfesztiválja. A koncertsorozat hírnevét olyan jazzmuzsikusok alapozták meg, mint Charlie Byrd, Larry Coryell, Tony Scott vagy Jan Garbarek. A hiánypótló seregszemle 2004-től minden év novemberében várja a műfaj legjobbjait, akik közül az utóbbi években Randy Weston, Lonnie Smith, Ron Carter, Mulgrew Miller és Henry Grimes munkásságáért a "Szeged" emlékplakettet kapta.

Szeged könyvtára, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár jelentős könyvgyűjteménnyel büszkélkedhet. Olvasói több mint egymillió könyvhöz és folyóirathoz férhetnek hozzá, melyek egy része angol, német és francia nyelven olvasható. A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja az ország egyik legnagyobb tudományos könyvtára. A korábbi kari és tanszéki könyvtárak anyagát egyesítő könyvtár minden tudományterület nemzetközi szinten jelentős szakkönyvállományával rendelkezik és közvetlen hozzáférése van külföldi tudományos adatbázisokhoz.

A város több kirakodóvásárnak és fesztiválnak ad otthont. Karácsony tájékán kézműves fesztivált tartanak a Dóm téren, emellett a Széchényi téren vásár fogadja az ajándékok után kutató embereket. A melegebb hónapokon a Liget változatos programoknak ad otthont. Számos koncert, gyereknapok, versenyek helyszínéül szolgál. A bor- és sörfesztivál mellett, a Roosevelt téren (később a Stefánián, a rakparton, illetve a Partfürdőn) rendezett halászléfőző verseny és a Szegedi Ipari Kiállítás tarkítják a programajánlatot. A nyári programokat gyakran színesítik divatbemutatók, melynek helyszínét a Klauzál téren felállított kifutó biztosítja.

A Szegeden található színvonalas evezőspályán, a Maty-éren található Gróf Széchenyi István Nemzetközi Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központban megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 és 2011 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu Világbajnokságot.

 

 

A termálfürdők, az uszodák, a tiszai szabad strandok ideális turistacélponttá teszik a várost.

A város egyik legújabb, kulturális szempontból is jelentős intézménye a Szent-Györgyi Albert Agóra. Az intézmény fő célkitűzése a tudomány népszerűsítése, emellett képzőművészeti, táncművészeti, zenei és színművészeti kiállítások és rendezvények is rendszeresen megrendezésre kerülnek itt. Az épület otthont ad szakkörök, művészeti csoportok, és különféle képzések számára, valamint helyet kapott egy gyerekkönyvtár, és itt található meg a Informatika Történeti Múzeum is.

Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál.

Szegeden működik a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik.

Szeged élelmiszeriparának egyik ágazata a nagy hagyományokra visszatekintő szegedi fűszerpaprika, mert termesztéséhez hazánkban leginkább a Dél-Magyarország éghajlata, és a Tisza-Maros torkolatvidékének humuszos talaja kedvez. Gazdasági szempontból a paprika az 1890-es években tört az élre Szeged gazdasági életében. A korábban mellékesen termelt fűszerpaprika jelentősége a XIX század közepétől fokozatosan nőtt. Főterményként ültették már a földeken.

Sok-sok esztendővel a svájci bicskák elterjedése előtt, Szeged már messze földön ismert volt bicskájáról. Tudni való, hogy hazánkban kétféle bicskatípus terjedt el. Az a fajta amelyiknek pengéje a nyelének hasítékába hajtható, s amelyik pengét nem feszít rugó, az a ún. bugylibicska, vagy más szóval kusztora. Ennek Gyöngyösön, Rimaszombatban támadtak főbb gyártó mesterei, még a 17. század idején. A bicskák másik fajtáját a rugós zárszerkezetű bicskák alkotják, ahol a rugó a véletlen becsukódás ellen szolgált. Ez utóbbi igen nagy népszerűségnek örvendett már a 18. században is. Szeged városában működött ilyesmiket gyártó késes a legtöbb, és működésük során a lakatos- és puskaműves céhekkel közösen alkottak közös érdekképviseletet. A szegedi késesesek, és bicskagyártók 1835. február 10-én kaptak önálló céhalkotási engedélyt Ferenc császártól. Olyan híres késesek neve szerepelt az önálló szegedi céhalkotás alapító okiratán, mint Pulmon György, Jaksics József, Sziráki Mátyás, Steinek Péter, Müller János, Pauer Pál, Pulmon István, Steinek Alajos, Gartner Venczel, Náder Ignác.A leghíresebb talán a szegedi késesek közül Sziráky uram volt és a remek furmánya, az összecsukható, rugós szerkezetű zsebbe tehető halbicska (vagy szirákibicska), amely az 1860-1870-es években már keresett terméke volt a városnak. A késes műhelyt 1825 táján Sziráky Mátyás nyitotta meg, majd fia, Sziráky József (1832-1899) tette híressé, ő vitte tovább sikeresen a mesterséget. Egy napon tökélyre fejlesztette az összecsukható, az ugyan nem teljesen az ergonómiájáról híres, de halat formázó bicskát, amely Szeged iránti tiszteletből készült, a városra leginkább jellemző étekféleség alakját felidézve.

A Sziráky féle halbicska bekerült az ország legnevezetesebb kézműipari remekei közé, s beválasztották, hogy nagy nemzetközi kiállításokon képviselje hazánkat. Tette ezt sikerrel, hiszen mind a párizsi, mind a brüsszeli világkiállításokon jól szerepelt, a mester különdíjat kapott érte, s nagy nemzetközi figyelem központjába került nemcsak a terméke, és a város, hanem általa hazánk is. Mikszáth novellája szerint képviselete volt Párizsban, Londonban, Amszterdamban és New Yorkban egyaránt. (Mikszáth: Milyen a magyar iparos, 1882.) Ekkortól mondható, hogy a bicska Szeged egyik világhírű terméke lett. 

Hosszú évszázadokon keresztül biztosított a Tisza bőséges megélhetést a város folyóvízi halászcsaládjai számára, akik tapasztalataikat hagyományszerűen örökítették apáról fiúra a halászat mesterségének mára már elsorvadó félben lévő tudományát.

A halászhajókat, csónakokat többnyire maguk készítették, vagy speciális mesteremberekkel, amely hajók és csónakok jobb esetben ma leginkább a néprajzi múzeumok raktáraiban várnak felújításra, többségük elporladt és a múló századok homályába vész kinézetük, alakjuk, használatuk fortélyaival együtt. A tiszai halászat területeit már a 19. században, hagyományszerűen felosztották szakaszokra és bérlő vállalkozóknak adta ki a város a halászati jogok megfizetése mellett. Maguk a halászok mindig is szegény emberek révén többnyire részesedésre dolgoztak és a bérlő vállalkozóknak adták le jussukat.A szegedi halászok egészen Szolnokig dolgoztak XVIII-XIX. században is már és igen ritka nagy fogások, mázsás harcsák is fűződtek nevükhöz.

Szegedi gasztronómia különlegességéhez tartozott sokáig, a gyomrukat is szeretők körében. Ez persze nem azonos gyerekkorunkban a menzákon megszokott tésztagyári „söréttel”, hiszen az eredeti szegedi tarhonya házilag készített e tájegységre jellemző száraztésztafajta volt, amely barnapirosra pörkölt tarhonya nélkül finom marha, vagy birkapaprikás nem volt elképzelhető egykor. A paprikáshoz illő tarhonya, a levesbe való csigatészta, a lebbencsbe való metélt tészta, mind a régi hagyományos magyar, és szegedi tájegységre jellemző étek fontos alkotóeleme volt. Ma már a tésztagyárak ontják, a szabvány szerint gyártott hasonló termékeket, de aki egyszer is megízlelte az eredetit még, az mindig azt az ízt, és állagot keresi, amit Szegeden olyan remekül készítettek egykor, és készítenek ma is.

A szappanfőzés nagy hagyományokkal bíró gazdasági tevékenysége volt Szegednek. Szappangyártás számára kedvező adottság állt rendelkezésére, a város körül elterülő nagyobb kiterjedésű sziksós földterületek nagysága révén, mert a mosószerek egyik fő alkotóeleme sok évszázadon keresztül maga a sziksó volt. Egykor csak a háziipar állított elő szappanokat, mosószappanokat, amelyek keresett árucikkek közé tartozott. Az ipari szappangyártás, fokozatosan kiszorította a kisiparosokat erről a piacról is, és idővel csak a mosószappan gyártása volt egyes családi vállalkozások kiegészítő jövedelme, a kézműipar ezen ága lassan elsorvadt, holott évszázadokon át sokaknak biztosított megélhetést ez a szegedi különlegesség is

A különlegességek sorában tartozik, és egyes vélemények szerint a török hódoltság korától fogva jelen van a városban és környékén, mások szerint csak 1892-ben került az első termesztésre szánt rózsatő erre a vidékre. A Maros-szög, Szeged, ezen belül is Szőreg városrész környéke különösen kedvező talaj és éghajlati adottságokkal rendelkezik a virágok királynője, a rózsák termesztése terén. Több száz holdas rózsakertészetek működnek, és nagy szakértelemmel rózsatermesztő családok, virágkertészek nevelik, gondozzák lassan több mint évszázados hagyomány szerint az e tájon meghonosodott rózsafajtákat, egyes helyeken több mint 200 fajtát is megkülönböztetve. 

Látnivalói: