1950 előtti nevén Görömbölytapolca (a helyiek szóhasználatában Tapolca) Miskolc városrésze, a Hejő-patak völgyében helyezkedik el. Neve szláv eredetű, fürdőhelyet jelent.
Számos nevezetessége között Barlangfürdője egész Európában egyedülálló. A környék már az ősidőkben lakott volt, az 1920-as években találtak a Szentkereszt-barlangban harminc-negyvenezer éves pattintott kőeszközöket, ékszereket, csontokat. Az őskori leletek egy része megsemmisült
A Barlangfürdő mellett folyó ásatások során megtaláltak egy 11. századi kis körtemplomot, ahol feltehetően a városalapító nemzetség tagja nyugodhatott. A Miskolc nemzetség a későbbiekben tíz ágra szakadt. de tagjai a későbbiekben is visszajártak ide temetkezni, nagyjából a 14. század második feléig. Legkésőbb 1219-ben már monostor állt itt (ekkor említi először okirat), amelynek az volt a feladata, hogy őrizze a nemzetség földi maradványait. A Szent Péter és Pál tiszteletére emelt monostorban bencés szerzetesek éltek, egészen a 16. századig. A szerzetesek a korai időktől ispotályt (szegényápoldát) működtettek a monostor mellett, ahol a gyógyítást a magister hospitalis irányította, munkáját ápolók és fürdősök segítették. A tapolcai hőforrások vizét tehát már ekkor felhasználták gyógyításra
20. század elejétől – több ütemben – Miskolc városa megvásárolta Tapolcát az egyháztól. 1934-ben üdülőhellyé nyilvánították a települést, ami gyors virágzásnak indult, fogadók, éttermek, panziók nyíltak, központban a gyógyvízzel. 1938-ra felépült az új tavifürdő, hozzá az a Szeghalmy Bálint tervezte kerek fürdőház, ami egészen 1969-ig állt. A termálfürdő, illetve a klasszikus, ma is látható főépület 1941-ben készült el, és az akkori európai listán a harmadik helyre sorolták a korszerűség, a vízminőség és a gyógyhatás alapján. Még az építkezés közben is fedeztek fel egy hatalmas hozamú melegvízforrást, amely másodpercenként 150 liter 31,5 °C-os vizet adott. Az épület előterének látványos (akkor mozgatható) üvegkupolája alatt térdeplő nőt ábrázoló szoborral ellátott kutat helyeztek el (az a szobor nem azonos a ma látható alkotással). Tapolca 1950-ig Görömböly része volt Görömbölytapolca néven, akkor az anyaközséggel együtt Miskolchoz csatolták, és azóta is a város része. 1959-ben átadták a közönségnek a tulajdonképpeni barlangfürdőt (mindaddig csak a barlangokon kívül fürödhettek a barlangból eredő termálvízben), 1969-ben pedig két szabadtéri medencével egészítették ki a komplexumot, majd később, két ütemben is történtek átalakítások, bővítések. E munkálatok során épült meg a barlangfürdő jelképének is számító külső „kagyló” (Zsuffa András tervezte), újabb barlangtereket tártak fel, és a mai arculat a 2000-es évek közepére alakult ki. A barlangfürdő ezzel részben át tudta venni az időközben megszűnt tapolcai strand vendégkörét. A miskolctapolcai nyitott strand 1923-ban épült meg, amit ezt követően többször korszerűsítettek, illetve bővítettek. Ezzel létrejött Tapolcán egy komplex rendszer, amit a barlangfürdő, a strandfürdő, és a közöttük elhelyezkedő csónakázótó alkotott. Utoljára egy 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence (úszóversenyeket és vízilabda mérkőzéseket is rendeztek benne) és egy 100 méteres nagymedence, két öltözőépület szolgálta a strandolókat, ráadásként kiépült egy gyermek strandrész is, amit a strand területéről egy fahídon át lehetett megközelíteni. A strand a 2000-es években bezárt, de 2013 végén elkezdődött a strand felújítása, és 2015. május 30-án átadták a közönségnek.[3][4] A tapolcai park központi eleme a csónakázótó, amelyből több kis sziget is kiemelkedik. Egy 18 °C-os forrás táplálta, területe 1997-ben 10 106 négyzetméter volt. Ebből a tóból ered tulajdonképpen a Hejő-patak. A tó partfalát 1959-ben alakították ki, és ekkor épült meg a csónakkikötő is. A tó vize mintegy 7,5 naponként teljesen kicserélődik. Az országút másik oldalán is eredt néhány forrás, ami az ún. Hattyú-tavat (Békás-tónak is mondják) táplálta. Medertisztítási munkálatok miatt a források közül néhány gyakorlatilag elapadt, így a vízellátásáról néha külön kell gondoskodni. Szép vízililiomok tenyésznek benne.
Látnivalók
A Békás-tó
A Barlangfürdő az ország egyik legszebben kiépített fürdője, fedett és szabadtéri medencéi is vannak, fő vonzerejét a természetes barlangban lévő meleg vizes medencék jelentik. A gyógyulni vágyóknak hidroterápia, masszázs áll a rendelkezésére, a fürdő orvosi rendelőkkel is rendelkezik. A fürdő egész évben nyitva áll. Négy csillagos strand. A Barlangfürdő előtt hatalmas park terül el csónakázótóval, játszótérrel és nyári bobpályával, kalandparkkal.
A hely egyik nevezetessége a Sziklakápolna, amit az egykori Verebes-tanyán lévő két barlangból alakítottak ki, és 1935-ben szenteltek fel. A Brassói utcán található kápolnában vasárnaponként római katolikus szentmisét tartanak.
A Görömbölyi utcán található az Akropolisz nevű épület (Akropolisz Szabadtéri Színpad), ahol nyári színházi előadásokat szoktak tartani. A parkban elhelyezkedő Békás-tó egy volt kráterben helyezkedik el, amelyben megközelítőleg ötven hőforrás található. A leghidegebb 36 °C, míg a legmelegebb 47 °C-os hőmérsékletű. A tóból folyamatosan gázok törnek fel a felszínre. Az apátsági monostor ásatásai (közvetlenül a Barlangfürdő előtt) a befejezéséhez közelednek (2013), és bemutatható állapotba kerülnek.
Leányvár romjai (3,5 kilométerre délre Miskolctapolcától).
